, EGYKEVESSÉ, (egy-kevéssé) ösz. ih. 1) Nem sokat, nem igen, nem nagyon. Egykevéssé megijedni, félni. Egykevéssé kétkedni. 2) Kis időig. Várakozzatok egykevéssé. Egykevéssé, és már nem láttok engem, és ismét egykevéssé, és megláttok engem. (Káldi, János 16. 16).