, EGYESIT, (egy-es-ít) áth. m. egyesít-ětt, htn. ~ni v. ~eni. 1) Több külön tárgyat, dolgot egy testbe kapcsol, öszveállit, egygyé tesz. Két szomszéd telket egyesíteni. A Dunát csatorna által a Tiszával egyesíteni. 2) Erkölcsi ért. külön gondolkozásu, irányu embereket hasonló véleményre, irányra bír, terel. Egyesíteni a pártokra szakadozott hazafiakat. 3) Békéltet. Egyesíteni a peres feleket.