, (egy-en-let) fn. tt. egyenlet-ět. Általán véve, egyező hasonlat. Különösen a mennyiségtanban, egyenlőségi jegygyel (=) öszvekapcsolt két oly szám, vagy számsor, melyek egymással értékben egyenlők, pl. 2 + 5 = 3 + 4 (olvasd: kettő meg öt annyi mint három meg négy), vagy 6 3 = 7 4 (olvasd: hat, híja három annyi mint hét, híja négy) betükkel: a + b = x c (a meg b annyi mint híja c). Egyszerü egyenlet. Öszvetett egyenlet. Fokozatos egyenlet. Felsőbb egyenlet. (Aequatio).