, (egy-időben) ösz. ih. 1) Ugyanakkor, ugyanazon időszakban. Árpád és Szvatopluk egy időben éltek. Ez értelemben két szó s külön írva jobb. 2) Egykor, valamikor, régente. Egyidőben minden magyar nemes nemcsak czim szerént, hanem valósággal vitézlő volt.