, (dag-ad-ó) fn. tt. dagadó-t. Így nevezik a mészárosok és hentesek a szarvasmarhának és sertésnek hasa aljából vágott bőrös húst, melyet a szakácsnék rendszerént a vastag ételre vagy ételbe tesznek. Disznódagadóval főtt káposzta. Ökördagadó. E nevét onnan vette, mert vékony lévén főzés által feldagad, midőn ellenben némely más részek öszvemennek.