Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

DICSÉR, (dics-ér) áth. m. dicsér-t. 1) Valamely személynek, tárgynak, tettnek becsét, érdemét eléterjeszti, magasztalja, hireszteli, dicsőnek hirdeti. A jó portéka maga dicséri magát. (Km.) Minden czigány a maga lovát dicséri. (Km.) Eldicsérni, feldicsérni, megdicsérni, öszvedicsérni valakit vagy valamit. Napot nyugodva (v. enyészve) dicsérj. (Km.) Különösen élünk ez igével az Istennek, és isteni tulajdonságoknak magasztalására. Dicsérjétek az Úr nevét, dicsérjétek szolgák az Urat. (134. Zsolt.) Dicsértessék a Jézus neve. Dicsérjük a Jézus nevét, igyuk meg a tőke levét. (Áldomás). 2) Néha szükebb értelemben am. jóváhagy valamit. Hogy eljöttél, azt dicsérem benned. Dicsérem ezen gondolatot.

Képzésre nézve alig van nyelvünkben mása. Egyébiránt e tekintetben hasonlók hozzá az él képzőjü igék: tökél, segél. Igér már am. ige-er, ismér = isme-er. valamint eszmél = eszme-el.