, fn. tt. dézsát. Két fülü faedény, mely a mérühöz kerekdedségre, és nagyságra nézve körülbelül hasonló, s vizet vagy tejet tartani való. Kisebb s nagyobb fajai: sajtár, zséter, sáfó, cseber. Dézsával hordani a sertéseknek a moslékot.
Talán mint fejőedény = téjzsa? a persában gau-dus am. fejő- (vagy tehén-)dézsa.