, DĚDĚLLYE, (děd-ěllye = ded-ell-ő) fn. tt. děděllyét. 1) Mátyusföldön am. gyümölcsízzel (lekvárral) töltött vánkoshéjforma tésztás étek, máskép derellye, Dunán túl barátfül is 2) Dunán túl, lisztből és kásából kevert tésztás étel. 3) Jelent átv. ért. együgyü, mamlasz, totya embert.
Gyöke děd vagy död jelent dudorodást, puffadást, mennyiben e töltött tésztanemü ételek kidagadnak. Rokonok vele a szintén dagadozó vagy dagadt tüttös, tüdő szók gyökei: tüt, tüd, továbbá: tűgy (pofa).