, (dél-i) mn. tt. déli-t, tb. ~ek. 1) A nap kellőközepén v. ~ közepéből, v. ~ közepére való, délben létező. Déli munkaszünet, déli harangozás, déli imádság, déli napfény, déli meleg, déli séta. 2) Ebédről való. Déli maradék. 3) A földnek vagy égnek azon sarkáról való, vagy sarkán fekvő, létező, mely az éjszakkal ellenirányban fekszik. Déli része a földtekének. Déli szél. Déli tartományok. Déli sark v. göncz. Déli népek, lakosok.