, (de-hogy) ösz. indulatszó. 1) Valamit kereken, határozottan tagadunk vele. Dehogy adom ily embernek a leányomat! Dehogy tudom, még hirét sem hallottam. Azt mondják, hogy, pedig dehogy. Dehogy kell a világért sem. 2) Néha kétkedésünk, vagy csudálkozásunkat jelentjük ki általa. Dehogy! hát csakugyan úgy van? Dehogy! ez már szép dolog. Dehogy! az lehetetlen. Ettől különbözik az elválasztva irandó de, hogy, (sed quod, sed ut, németül dasz aber) pl. Ő mindent igér, de, hogy megtartja-e szavát, igen kétlem. Hogy buta, azt rég tudtam volt, de, hogy gonosz is, csak imént tapasztaltam.