, (dar-u) fn. tt. daru-t vagy darvat, tb. ~k vagy darvak. A gémek neméhez tartozó madárfaj, négy körmű lábakkal, s hosszu, egyenes, hegyes csőrrel. Tollai jobbára hamuszinüek. (Ardea grus). Görbén hordja nyakát, mint a daru. (Km.) Daru hosszában kapálni, azaz nem egymás széltében, hanem egymás után, mint t. i. a darvak szoktak röpülni. Daru neven hívja a magyar az oly ökröt, melynek hamvas daruszine van.
"Magasan repül a daru, szépen szól.
Népdal.
Török és perzsa nyelven turna. V. ö. DAR gyök.