, (czur-h-ol) áth. m. czurhol-t. Mondják bőrrel dolgozó, bőrkészítő mesteremberről, ú. m. timárról, tobakról, szűcsről, cserző vargáról, midőn a nyers bőrt vakarja, vagy kötélen, lánczon húzogatva dörzsöli, puhítja. Azonos czorhol, horhol, horzsol igékkel.