, (czöv-ek vagy töv-ek, azaz töve, v. tövében ékezett, hegyes) fn. tt. czövek-et. 1) Egyik végén hegyesre faragott karó, melyet hegyével lefelé vernek földbe. Czövekhez kötni a pányvás lovat. Czövekeket verni a fiatal csemeték mellé. 2) Fa szeg, melyet ék gyanánt bevernek, beszorítanak valamely résbe. Czövekkel megerősíteni a fejsze nyelét.
Hasonló hozzá a német Zwickel, Zweck, a lengyel czwiczek stb.