, (czöl-öp) fn. tt. czölöp-öt. Vastag karó, ágas, milyenhez a nagy hajókat kötik, vagy mely hidláb gyanánt szolgál. Leverni a hidczölöpöket. Czölöpökre építeni. Vétetik tuskó, tőke értelemben is. Hasonló hozzá az oszlopot jelentő tót sztlp. Finnül: tolppa.