, (czaf-ar-ang v. czaf-ar-ag) fn. tt. czafrang-ot. Fityegő, lógó czifraság, ékességül valamely ruhán, szerszámon, rojt, sallang. Kostök czafrangja; lóravaló czafrang, (innen látszik eredettnek: sabrák v. zsabrák); kendő, függöny, köntös czafrangja. Máskép: czafrag.
"Az inát érdekli szárnya czafragának.
Gyöngyösi.
Átv. ért. valamely tárgynak kiczikornyázott vége. Beszéd czafrangja, azaz czifra záradéka; táncz czafrangja, azaz a fris magyar vége, mely minden dal után egyforma szokott lenni.