vagy CZIRÓGAT, (czir-og-at vagy czir-óg-at) áth. m. czirogat-tam, ~tál, ~ott, paran. czirogass. Simogat, hízelgésből, kedveskedésből, vagy kérlelés, nyugtatás, csillapítás végett kezeit a test valamely részén húzogatja. Macskát, kutyát, lovat czirogatni. Az elesett kis gyermek megütött tagját czirogatni. Átv. ért. feddés, fenyítés helyett dicsérettel, hízelkedéssel illetni valakit; engesztelő szavakkal kérlelni. Nem kell a bűnösöket czirogatni. Tréfás ért. jelent verést. Jól megczirogatták a hátát.