, (czir-k-a-al) áth. m. czirkált-t. Valamit körüljárva, kerülgetve vizsgál, szemlére vesz. A vidéket, az erdőket czirkálni. Az ellenség fekvését kiczirkálni. Használtatik önhatólag is. Éjjeli őrök czirkálnak az utczákon. A vizsla czirkál a vadász előtt.