, (czin-cz-og) önh. m. czinczogtam, ~tál, ~ott. Tulajdonkép az egerekről, s patkányokról mondatik, midőn sajátságos hangjokat hallatják, mely a czincz hanghoz leginkább hasonlít. Nincs otthon a macska, czinczognak az egerek. (Km). Átv. ért. mondjuk 1) a gyermekekről, leányokról, kik magok között suttomban valamely dolog fölött elfojtott vékony hangon nevetgélnek; 2) a hegedűről, midőn azt avatlan kezek hangoztatják.