, (czicz-er-e-el) áth. m. cziczerél-t. Túl a Dunán mondják a hímmadarakról, midőn a nőstényre ugranak, tojóznak, petélnek. Mátyusföldön: heréczel. Lágyitó értelemben alkalmaztatik a férfiakra is.
Gyöke czicz azonos a vastaghangu czucz gyökkel, melyből czucza (szúró eszköz) és czuczál származtak, miszerint cziczerél vastaghangon: czuczorál, azaz szurkál, bökdös.