, (czifra-az) áth. m. czifráz-tam, ~tál, ~ott. 1) Tulzólag cziczomáz, ékességekkel fölhalmoz, tarkít. Czifrázni, fölczifrázni, kiczifrázni magát. Czifrázni a beszédet, az éneket, a zenét, a tánczot. A remekökröt virágokkal, szalagokkal fölczifrázni. 2) Valamely eszközt, bútort, épületet stb. czifrázattal ellát, ékesít. 3) Midőn a kovácsok egyike kis kalapácscsal ütögeti az ülőt, míg a többiek pőrölylyel verik a vasat. 4) A táncznak czifra részét vagy nemét járja.