, 1) a tyúkfiak vékony hangját utánzó szócska, máskép: csib, amabból czibe (csangósan, palóczosan), emebből csibe eredt. 2) Gyöke cziba, czibál, czibak, czibabó, továbbá czibék, czibekel szóknak. Rokonnak látszik a megfordított bicz gyökkel, biczeg, biczczen, biczereg, biczegtet származékokban. Ezen 2-ik pontban alapérteménye: félrehajló könnyüd, kicsides mozgás.