, (czan-kó, azaz san-kó) fn. tt. czankó-t. A sörnek, pálinkának, égett bornak alja, salakja, utója. A sör alját, mosadékát Dunántúl ficzkónak is hivják.
Eredetileg sankó, az iszapos lőtyét jelentő sank szóval rokon, valamint a kisajtólt magnak salakját jelentő sonkoly-val is.