, (czél-oz-ás) fn. tt. czélzás-t, tb. ~ok. 1) Lövőszernek olyatén tartása, alkalmazása, melynél fogva általa bizonyos pontra lőni törekszünk. 2) Példázgatás, midőn beszédünkkel valakire vagy valamire irányozunk. Elérteni a fínom czélzást. E czélzás nekem szól. 3) Szándék, akarat, bizonyos cselekvési tárgyra irányozva.