, (csek-ély-ség) fn. tt. ~ět. 1) Kicsiség, aprólékos dolog. Csekélységgel nem gondol, nem bibelődik. Valamit csekélységnek tartani. 2) Haszontalanság, hiábavalóság, figyelmet nem érdemlő tárgy. 3) Alacson ára valaminek, vagy a víznek apadt állapota. Csekélységen adták, csekélységen vettem. A víz csekélysége miatt gyakran fennakadnak a gőzösök. 4) Használtatik fitymáló, ocsároló hangon valamely tárgynak megvetésére. Csekélység! ha nincs más baj. Csekélység! fel se vedd!