, (csav-ar-od-ik) k. m. csavarod-tam, ~tál, ~ott. Az egyenes utról eltér; az egyenes vonal görbülni kezd. Jobbra vagy balra csavarodni. Félre csavarodni. A patak éjszak felől nyugotnak csavarodik. Az út neki csavarodik a hegynek, vagy: alácsavarodik a völgynek. Becsavarodni a faluba, kicsavarodni az utból, visszacsavarodni. Őszbe csavarodott a haja.