, (csa-v-ar-og) önh. m. csavarog-tam vagy csavargottam, ~tál, vagy csavargottál, csavargott, htn. ~ni, vagy csavargni vagy csavargani. Eredeti értelménél fogva: csavar módjára bizonyos pont körül tekervényesen föl-alá mozog, jár. Köz használat szerént: kóborol, bizonyos álláspont nélkül bolyong, kalandoz, kóborol, kószál. Ide-oda, a kertek alatt csavarogni. Becsavarogni az országot. Elcsavarogni az időt, az oskolát.