, (csav-ar-g-ás) fn. tt. csavargás-t. tb. ~ok. Saját értelemben: bizonyos hely, vagy pont körüli forgás, járás kelés, mennyire t. i. értelmét a csavar szótól kölcsönözi. Köz szokás után: ide-oda kóborlás, czél nélküli bolygás, kalézolás, kalandozás, csámolygás, kóválygás.