, (csap-at) fn. tt. csapat-ot. 1) Valamely nagy seregnek, nyájnak egyes kiváló része, osztálya. Csapatokra választani vagy csapatokban hajtani, legeltetni a gulyát, csordát. Kis csapat, nagy csapat. Csapatonként járni az utczán. 2) Különösen a katonaságnál jelent egyes osztályt, hadnagyságot, kapitányságot, kompániát, századot. Csapatonként elvonulni, lépni, lőni. 3) Jelent akármily önálló sereget, emberekből, állatokból. Lúdcsapat, juhcsapat. Csapattal mennek tilosba az ökrök. 4) Rakás szállitott árukból, egy vagy több szállitás, részlet. Hány csapat áru érkezett Bécsből?