, (csada vagy csadaj-málé) ösz. fn. A Tisza alsó vidékein am. takarmányul vetett sűrüen termő sásos kukoricza. Csalamádét használni. Csalamádéval etetni a barmokat.
Alkatrészei: csada vagy csadaj, azaz csádé, sásos termény, és málé (kukoricza), tehát eredetileg: csadajmálé, sásos, leveles, sűrü növésű kukoricza, melyből hangátvetéssel lett: csalamádé. Hasonlóan átvetett hangú szók, a bodrogközi és székely: makverő (= vakmerő); a balatonmelléki: háskó (= hágcsó), a több tájon divatos: szöcskő (= szökcső, szököső), faracskál (= faragcsál), mecsevész (csenevész).