, (csak-most) ösz. ih. Imént, legközelebbi idöben, épen most. Csakmost láttam őt, s már megint eltünt. Ez értelemben múltra vonatkozik. Midőn állandó jelenről van szó, elválasztva iratik. Csak most segíts rajtam. Csak most ne hagyj el. Csak most tudom, milyen ember ő.