, (bag-oly) fn. tt. bagoly-t vagy baglyot, tb. baglyok. Ismeretes ragadozó madár, melynek sűrü tollazatu zömök gömbölyü feje, aránylag rövid nyaka, gatyás lábai és dudorú nagy szemei vannak, s jobbára éjjelenként keresi a zsákmányt. Fajai: fejes bagoly, füles bagoly, nagyfüles bagoly, apró füles bagoly, csuvik vagy kuvik-féle bagoly, máskép: halálmadár, gyöngybagoly, stb. Bagolyszemű, kidudorodott nagy szemű. Bagoly képü, busa képü, fejü. Bagoly is bíró a maga barlangjában. Km. A baglyokkal huhogass, a verebekkel csiripelj; azaz, alkalmazd magadat azokhoz, akik társaságában élsz. Km. Egész éjjel virraszt, mint a bagoly. Éjjeli bagoly. Bagoly is azt véli, hogy sólyom az ő fia. Km. Bagoly nem szereti a napfényt. Km. A baglyok huhognak. Faludi Ferencz.
"Szerecsenországban baglyok temessék el,
Hogy soha se lásson az ő szemeivel.
Vőféli vers.
Hasonló hozzá a török bajkus. Egyébiránt vagy hangutánzó (huhogó, uhogó), mely tekintetben rokon vele a latin bubo, baubari, vagy busa fejénél fogva a csomót jelentő bog-tól vette nevét.