, (bag-ó) fn. tt. bagó-t, tb. ~k. 1) Dohányzás alatt a pipa fenekén meglevesedett s égetlenül maradt zsíros dohány, melyet a pórnépbeliek rágicsálnak. Néha ugyanezt megnyálazott száraz dohányból készítik. Bagót rágni, nyalni. Néhutt: bagolyhús, pipamocsok. 2) Köznépiesen így csúfolják az oly idegent, ki egészen más szokásu és viseletű. 3) Tunya kiejtéssel am. bagoly.
Héberül: (bag) eledelt jelent, mire nézve azt mondja a Simon szókönyve: convenit quodam modo phrygicum βεχος panis.