, elvont vagy elavult gyök, melynek eredeti érteménye különféle lehetett, minthogy másmás családu származékok alapját teszi. 1) Mozgást, járást, forgást jelent ezekben: barangol, barkácsol, barlang (kóró), barom, s alapfogalomban és hangban rokonai: par, per, pör, far, for, fěr, för, für, mint a paracskó, paripa, paritya, pereszlén, pörög, fartat, farol, forog, férěg, fürge származékok gyökei. Egyeznek vele a szanszkrit par, pur (mozogni), pari (körül), hellen παρα, πορενομαι, német fahren, führen stb. 2) Metszésre, hasításra vonatkozik ezekben: barázda, barkócza, barka, barkál, barona vagy berena, barcs, hangváltozattal, bor, úgymint a borda, borotva származékokban, s rokonai: mar, far-ag, für-ész, előtét nélkül: arat, ort, irt, ordas, orló (= olló). Ez érteményben is más családbeli, ú. m. hellen, latin, német, szláv stb. nyelvek szavaival egyezik. 3) Jelent olyan szint melyre a testeket, nevezetesen az ember bőrét a nap heve, a tűz folytonos hatása festeni szokta, s rokonai: par, pěr, por, pir, vir, mir, melyek szintén tűzre, égetésre s az által okozott szinre vonatkoznak, mint e származékokban: barna, parázs, porgol, pěrzsěl, pörköl, pirít, virad. Hasonló értelmü és hangu gyökszókkal bővelkednek más családu nyelvek is. 4) Tompa, mély, kemény természeti hangutánzó ezekben: barczag, barabora, s e rokonhanguakban: varczog, vartyog, porczog, burikol, bordó. 5) Ugyanaz a bor bur gyökkel (t. i. borít borúl, burúl stb. szók gyökeivel) ezekben: baradla, barlang. 6) Számos helynevek gyöke, mint: Baracs, Barak, Barakony, Bars, Barbacs, Barócs, stb. Bővebb öszhasonlítás végett V. ö. R, gyökelem.