, fn. tt. bandát. Általán több személyek társulata, kik bizonyos czélból öszvetartanak, együtt járnak-kelnek, vándorolnak, stb. Különösen 1) Zenészek társulata. Czigány banda. Katonai banda. 2) Tolvajok, zsiványok egyesülete. Tolvajbanda, zsiványbanda. Idegen eredetű szó, olaszul banda, francziául bande, németül Bande. Megvan az arabban bend, és syriai nyelvben bando, mint bizonyos csapat katonaságot jelentő szó.