, (bán-ás) fn. tt. bánás-t, tb. ~ok. 1) Midőn a bán gyökből ered, am. szomorú, sajnálkozó érzés, midőn valamit bánunk. 2) Ha a bánik-ból származik, jelent valamivel foglalkodást, gondviselést, különösen azon cselekvési módot, melyet társadalmi viszonyban mások iránt követünk. Szelid, engedékeny bánás. Kemény, szigoru bánás. Emberekkel való bánás. Rosz bánás miatt elsatnyult házi állatok. V. ö. BÁNIK.