, (ball-a) fn. tt. ballát, tb. ballák. 1) A savarok neméhez tartozó növényfaj, máskép ballangkóró, ballagó, ördögszekere, mely neveit onnan kapta, mert öszszel kiszáradván, s tövéről fölszakadván, a széltől űzetve kering, s mintegy ballagva hengereg a fölszántott földeken. (Salsola tragus). 2) A nádnövénynek bogláros feje, bugája, nádczímer. Ez értelemben a páló, póla, bula szókkal egy gyökü, menyiben ezek öszvegöngyölgetett, s boghoz hasonló valamit jelentenek.