vagy BALÁS, férfi kn. t. Balázs-t, tb. ~ok. Blasius. Balázs vitéze, régi szokás szerint így hivják azon falusi oskolás gyermekeket, kik Balázs napján, febr. 3-án kezökben nyársat tartva házról házra járnak, verseket mondanak, s az ajándékul kért és kapott szalonnaszeleteket nyársra húzva távoznak. Ezen név több példabeszédben bolondot, bohókást, eszelőst jelent, vagy ily nevezetű néhai bolondos emberekről, vagy mivel gyöke bal hasonló a balga, balgatag, bolond szókéhoz. Adósa Balázsnak, nincs helyes esze. Bolond Balázs. Megbecsüli, mint Balázs a hurkát. Hű bele Balázs, lovat ad az Isten. Eltalálta, mint Balázs pap a vecsernyét. Szirmay Hung. in Parab. A mennyiben idegen eredetünek tekinthető, némelyek szerént ασφαλης (gondtalan), mások szerént βασιλευς (király), szótól származik. Több helység is van ily nevezetü: Balásfa, Balásfalva, Balásháza, Baláspatak, Balástelke, Balásvágás, Kis-Balás (Jászságban), Szent Balázs (Szalában).