, (bak-oz-ik) k. m. bakzott-am, ~tál, ~ott, htn. bakzani. Szoros ért. mondjuk azon állatnemekről, illetőleg nőstényekről, melyek hímjét bak-nak nevezik, s am. nemi ösztöntől ingerelve bakkal közösülni vágyik. Bakzanak a kecskék, őzek, zergék. Szélesb ért. bakzik a macska, kutya, nyúl stb. Átv. megvető értelemben mondják a szemtelen bujálkodó emberről is. Bakzanak, mint a kutyák.