, (bak-csó) fn. tt. bakcsó-t, tb. ~k. Gémfaju madár, a bölönbikánál kisebb; lakik vizes helyeken, apró szigeteken és fűzeseken. Úgy néz, mint a bakcsó. Km. Szeged tájékán: vakvarju, néhutt tréfásan: oláhpap.
Eredetileg: vakcsó, mintegy vakosó, minthogy négyöt óra hosszáig egy helyben mozdulatlanul merően néz.