, (báj-erő) ösz. fn. Személynek vagy dolognak azon kedves, kellemes tulajdonságu hatalma, mely által bennünket magához vonz, s mintegy önkénye alatt kötve tart. Bájerővel bírnak a nemesebb idomú szép arczok, szemek, a kellemes társalgás. Szépművek bájereje.