, (apr-ó-d) fn. tt. apród-ot. 1) A fejedelmek és némely főurak benső szolgálatában levő nemes ifju. Királyi, fejedelmi, császári apród. 2) Fegyverviselő a régi lovagoknál. 3) Magát valamely tudományos intézetben vagy mesterségben képző tanítvány, ujoncz. Apród-esztendő am. ujoncz esztendő. 4) A müncheni codexben általán am. kisded (parvulus). "És híván Jézus egy apródot (parvulum), állaptatá őtet ő közepettök. Máté 18.