, (anya-szent-egy-ház) ösz. fn. Általán, azon hitvallási s erkölcsi testület, melyet Jézus Krisztus alapított, s az apostolok terjesztettek, mely értelemben keresztény anyaszentegyháznak neveztetik. Szorosabban véve: azon keresztény gyülekezet, mely világszerte elterjedve lévén, láthatatlan fejéül szinte Jézus Krisztust, de láthatóul a római püspököt, azaz pápát, mint az Üdvözítő helytartóját vallja és tiszteli, s ez a római kathólika, vagy rövidebben, kathólika anyaszentegyház. Szertartásaira nézve: latin vagy görög anyaszentegyház. Részletes alkalmazással így neveztetnek azon nagy közönséges, és egységes testületnek egyes tartományokban lakó gyülekezetei is, pl. franczia, spanyol, olasz, magyar anyaszentegyház. A franczia anyaszentegyház szabadságai. A magyar anyaszentegyház főpapjai, zsinatai. A jelen és másvilági életre vonatkozólag: vitézkedő anyaszentegyház, melyhez az élők, dicsőült anyaszentegyház, melyhez az üdvözűltek tartoznak. Oktató, igaz, egyedül üdvözítő, apostoli, közönséges anyaszentegyház. A magyar protestánsok, midőn saját hitvallási gyülekezetökről szólanak, egyház szóval élnek. Protestáns, reformált egyház, ritkábban anyaszentegyház.