, (anya-nyi) mn. tt. anyányi-t, tb. ~ak. Mondjuk nőgyermekekről, leányokról, midőn fölserdülnek, s nagyságra anyjaikhoz hasonlók; különösen madárfiakról, midőn egészen mogtollasodván szabad szárnyra bocsátkoznak. Anyányi csirke, galambfi. Az anyányi madarak elszállnak fészkeikből.
A képző nyi értelménél fogva = anyai nagyságu. l. ~ NYI, képző.