, (aly-as) mn. tt. alyas-t vagy ~at, tb. ~ak. Ami a maga nemében alábbvaló, becstelen, értéktelen, hitvány, ami valaminek söprejét, salakját képezi. Alyas gabona, takarmány. Alyas gyümölcs. Átv. ért. erkölcsileg alávaló, becstelen, gonosz. Alyas rágalom. Alyas beszéd, magaviselet. Mint főnév jelent ilynemű tárgyat, dolgot. Gabona alyasa = ocsúja. Nyáj alyasa, hitvány, csiribiri barom.