, (al-rendü) ösz. mn. Köz értelemben, alsóbb rendből, köznépből való, nem nemes, nem kiváltságos. Magyar régibb polgári értelemben a kiváltságos nép alsóbb osztályához, vagyis a tekintetes Karokhoz és Rendekhez tartozó. Az alrendüek a főrendüekkel a megyegyüléseken együtt, az országgyülésen különkülön tanácskoztak.