, (al-k-al-m-at-os-ság) fn. tt. alkalmatosság-ot. 1) Tulajdonság, képesség, melynélfogva valakit vagy valamit bizonyos czélra használni lehet. 2) Holmi kellékek s kényelemhez tartozó dolgok öszvege. Új lakomban minden alkalmatosság megvan. 3) Utazási, szállítási jármű, ú. m. kocsi, hajó. Két lovas, négy lovas, úri alkalmatosság. Olcsó, drága, kényelmes, rosz alkalmatosság. Gőzhajói, vasuti alkalmatosság. Maga alkalmatosságán jött, tréfásan am. gyalog jött.