, (al-j-as) mn. tt. aljas-t, v. ~at, tb. ~ak. 1) Alant maradó, elhulladozott, a maga nemében hitvány, alávaló. Aljas szalma, széna, törekes polyvás. Aljas gabona, ocsús, lazás, léha, szemetes. 2) Átv. ért. erkölcsileg alávaló, a maga nemében illetlen, nemtelen, pórias. Aljas magaviselet, életmód. Aljas beszéd, ének, irály. Aljas társaság, mulatság.