, (al-k-al-m-as) mn. tt. alkalmas-t, vagy ~at, tb. ~ak. 1) Akiből vagy miből valamit alakítani, képezni, csinálni lehet, bizonyos czélra, cselekvésre való. Katonának alkalmas legény. Egyik ember erre, másik másra alkalmasabb. A somfa ága ostornyélnek alkalmas. Alkalmas eszköz, fegyver, puska. 2) A maga nemében nem csak szükséges, kellő, hanem kényelmes is. Lakásom igen alkalmas. Alkalmas ruha, ülés, kocsizás.