, elvont egyszerű gyök, melyből kihangzással lett az elavúlt aba, kemény ajakhanggal ap, apa, régiesen ob, oba. Rokonai a héber ab, török aba, hell. αββα, παππος, arab abon, aram abo, s több más nyelvbeli hasonló szók. Alapérteményben egyezik vele a régi korra vonatkozó av ov, melyből avúl ovúl, avas ovas, avar, stb. származtak. Mennyiben a régi kor a jelentől távol áll, végelemezésben, rokonai a távolra mutató a, és a távolító, elűző ab. V. ö. AP APA.