, (al-ig) ih. Az illető ige által kifejezett cselekvés, állapot, képesség, tehetség alsó fokát jelenti. 1) Módra vonatkozólag am. nehezen, bajosan. Alig menekülhettem meg, a menekvési mód végső eszközével. Alig állok, csak épen annyi erőm van, hogy állhatok. Alig élhetek meg, nagy nehezen. Alig mász. Alig bírja szusszal. Alig csikorog. 2) Mértékre vonatkozólag am. fölötte kicsit, keveset, kissé, kevessé. Alig járék egy óranegyedig, már is elfáradtam. Csak a gallérja is alig maradt. Alig lát orrán túl. Alig ment el, ismét visszajött = kevés ideje, hogy elment. Ezekből látható, hogy gyöke a maga nemében kisebbet, kevesebbet jelentő al a mértéket jelentő vagy határvető ig raggal toldva. Hasonló kisebbítést fejeznek ki: félig meddig és legalább.
Tájejtéssel és régiesen: alég (mint: mindég), néhutt: elig vagy elég.